A környezetre gyakorolt hatások értékelése

 

A Szlovén Geológiai Hivatal által készített jelentés a Petesházi mező gáztároló képességű homokkő mélyrétegeiből, szénhidrogének hidraulikus rétegrepesztéssel történő kitermelésének környezetre gyakorolt hatásáról szól. A Hivatal következtetései a következők:

  • a PG-10 és PG-11A kutakból hidraulikus rétegrepesztéssel történt földgázkitermelés jelentős szinten nem befolyásolta, nem befolyásolja és a jövőben sem fogja befolyásolni a környezetet. A hat fúrási fázist természetesen a legjobb gyakorlatok szerint kell végrehajtani. A földgáz hat fokozatban zajló kitermeléséről bővebb információhoz itt juthat,
  • a jövőben várható két kútból való földgázkitermelésének (kevesebb, mint 500.000 m3/nap) folyamata, illetve a központi gázállomás működése nem fogja jelentős mértékben befolyásolni a környezetet,
  • a nem konvencionális gáztároló rétegek, valamint a gazdaságilag jelentős geotermál- és ivóvíz víztartó rétegek közötti vastag üledék sorozat (körülbelül 2000 m homokkő és vízhatlan palakő) miatt, a nem konvencionális gáz semmilyen hatással sem lehet az említett víztartókra,
  • a központi gázállomás fáklyája által kibocsátott szennygáz hatása a környezetre nem megkérdőjelezendő. Amíg a gázvezetékek, a kútfejek és az összekötő gázvezeték-rendszerek hibamentesek maradnak, addig nem várható káros hatás a környezetre, valamit az emberek egészségére.

A Hivatal következtetéseiből a következőket vonhatjuk le:
az összes előrelátható és javasolt környezetvédelmi intézkedés betartásaval, valamint összhangban a Szlovén Köztársaság jogszabályaival, a Pg-10 és Pg-11A kutakból, nem konvencionális módon, hidraulikus rétegrepesztéssel termelt földgáz (beleértve „mind a hat fokozatot„), a létrehozott objektumok és a központi gázállomásban történő nyersgáz feldolgozása, elfogadhatónak tekinthető.

A fentieket a Szlovén Mezőgazdasági Minisztérium, 2014. október 12-én, képviselőknek írt levelében is megerősítette. A Minisztérium, amely levelében az Európai Bizottság ajánlására is hivatkozik, megerősíti a homok- és palakőből nyert szénhidrogének közti különbséget. Ezzel összhangban megállapítja, hogy azok a hidraulikus rétegrepesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák, amelyeket az utóbbi időben azonosítottak, az USA-ban történő nagy mennyiségű szénhidrogének palakőből való kitermelésével vannak összefüggésben és nem homokkőből, amelyből a kitermelés a Mura menti depresszió területén történik. A hidraulikus rétegrepesztéses gázkutatás káros hatásairól szóló propaganda tehát csak a palakő és nem a homokkő rétegeiből kinyert gázra érvényes.

A folyamat biztonságáról az Európai Parlamentben is mélyreható vita folyt. 2012 novemberében az Európai Parlament elutasította a hidraulikus rétegrepesztést, illetve  a rétegek mechanikai kezelését tiltó javaslatot az Európai Unió területén.